Még el is felejtettem elmesélni tegnap a legnagyobb szívásomat: volt egy szobám, ahol valami óriási bulit tartottak. (2 személyes szobáról van szó) Amikor beléptem, maga az armageddon fogadott: iszonyatos rendetlenség; 3 zsák szemét a földön és szanaszét mindenhol. Még a képről is cafatok lógtak. Egy csomó pohár mindenféle piákkal félig töltve. A padlószőnyegbe akkurátusan beletaposott fogkrém viszont kellemes mentol illatot árasztott. A fürdőszoba tele volt megkezdett csillogós testmatricákkal. Még műszempillát is találtam (Erősen gondolkodóba estem, hogy megtartsam-e… még lehet, hogy jól jön valamikor. Ki tudja milyen munkám lesz néhány hét múlva.)

De a kedvencem a mindent elborító csillámpor volt, ami különösen varázslatossá tette az élményt.

Másfél órát szarakodtam vele, mire rendbe tudtam tenni. :(

Nos, végső konklúzió: soha ne tartsatok szállodában agyeldobós partyt, mert a szobalány aznap megszívja. :)

Viszont ma, óriási felfedezést tettem. Normál esetben egy felületes (és ennek szellemében gyors) takarítás sokkal célravezetőbb már ami a fizetést illeti, mint az én eddigi munkamódszerem. Én mostanáig nagyon akkurátusan, alaposan, az instrukcióknak megfelelően végeztem a munkát. Ágyazás, portörlés, porszívó, fürdőszoba. De ez így nem mehet tovább, mert nem haladok rendesen. Míg én legyűrök 10-13 szobát, addig a kolléganők 13-15-tel is végeznek. Utánajártam a dolognak: most én vagyok ennyire béna és tehetségtelen (még a takarításban is) vagy más ok van. Nos, a gyorsaság nyitja bizonyos munkafolyamatok kihagyása. Az illetékes elvtársnő beavat a titokba: míg én még a fiókokat és az ablakpárkányt és az ágyvéget és a lámpát és a szekrény de még a széf belsejét is kitörlöm, addig az okosabbak csak ott portalanítanak, ahol nagyon muszáj, ahol látszik. Míg én a wc-t alaposan 2 féle tisztítószerrel kimosom, addig az okosabbak csak letörlik a szélét egy mozdulattal. Amíg én a kádat és a csempét szivacsozom, zuhanyozom, törölgetem, addig a dörzsöltebbek csak végigtörlik egy majdnem száraz törülközővel, hogy ne látszódjanak a vízcseppek. Amíg én felmosok a fürdőszobában addig a nehézlányok (ld: nehézfiúk) csak feltörlik a kicseppent vizet. Amíg én porszívózok, addig mások csak felszedik a 3 szöszt a tenyerükbe. Míg én beledöglöttem 12-13 szobába, addig más délután 4-ig lenyomott 17-et is.

Hát így megy ez….

Mindig tanul valamit az ember. Mivel nálunk a szobaszám számít igazán a fizetésbe (tehát a kitakarított szobák darabszáma) a látszatmunka sokkal eredményesebb ebből a szempontból. Csak arra kell vigyázni, hogy a főellenőrzőbossnéni (house keeper) ne lássa, hogy mit csinálsz. A végeredményből nem fog rájönni.

Pénteken én is alkalmazom az újonan tanultakat.