Jól kezdődött a nap. Munkába indulásnál bezártam a kabátomat a szobába. Még nagyon álmos voltam, felvettem a cipőm, fogtam a táskám, és becsuktam a lakatot a szobaajtón. Pfffff… a kabátzsebemben van a lakatkulcs, ami ugye bent figyel a szobaajtón belülről. Klassz. Pánik üzemmód aktiválva. A konyhából hozok egy kanalat, és megpróbálom felfeszíteni a hevedert. Persze nem sikerül, mert reggel még nem tudok betörni, és a célszerszám sem túl strapabíró. Szerencsére egyik lakótársam nem megy ma dolgozni, és odaadja a kabátját, hogy el tudjak indulni. Azt hiszem, minden más nálam van.

Szívok néhány szippantást a hajnali levegőből, néhány méter séta és beindul az agyam: van egy pótkulcs a szobához!!!! Vissza már nem megyek, virítok az új kabátomban. :)

A munka a szokásos: 14 szoba. Szilvi szekcióját kapom, délután 4re végzek. Irány haza. Megérkezett az új lakótárs. 18 éves fiú. Atyég… még nem tudja mire vállalkozott.

Figyelem az embereket, és ez érdekes felfedezést tettem, aminek még utána kell járnom. Néhány emberen látok egy valamifajta jelet a kabátján. Ilyen piros virág. Valamifajta izé-bigyó összetartozás jel lehet. Hordja minden korosztály. Nem tudom mit jelképez, de ki fogom deríteni. :)